Ungarisch/Ungarisch-Lesebuch-Märchen/Der Wolf und die sieben jungen Geißlein Teil D

Hoch zum Inhaltsverzeichnis: Ungarisch-Lesebuch

A farkas és a hét kecskegida. - Der Wolf und die sieben kleinen Geißlein.

Version 9 (Teil 1)

1. Volt egyszer egy apró, ferde, de nagyon otthonos kis ház. - Es war einmal ein winziges, schiefes, aber urgemütliches Häuschen.

2. Úgy nézett ki, mintha egy csuklós manó építette volna. - Es sah aus, als wäre es von einem Kobold mit Schluckauf erbaut worden.

3. A házikó egy mély, sötét, titokzatos és suttogó erdő szélén állt. - Das Häuschen lag am Rande eines tiefen, dunklen, geheimnisvollen und flüsternden Waldes.

4. Az erdő fái olyan öregek voltak, hogy tanúi voltak a csillagok születésének. - Ein Wald, dessen Bäume so alt waren, dass sie die Geburt der Sterne miterlebt hatten.

5. Ösvényei annyira kanyargósak voltak, hogy még a legtapasztaltabb vándor is eltévedt benne. - Seine Pfade waren so verschlungen, dass selbst der erfahrenste Wanderer sich darin verirren konnte.

6. Ebben az erdőszéli házban élt egy öreg kecske hét bájosan eleven, csodálatosan különböző és egyedien szeretnivaló gidájával. - Dort lebte eine alte Geiß mit ihren sieben bezaubernd quirligen, wunderbar unterschiedlichen und einzigartig liebenswerten Geißlein.

7. Minden egyes gida egy egyéniség volt. - Jedes dieser Geißlein war ein Individuum.

8. Olyan egyediek voltak, mint a pillangószárnyak mintázatai. - Sie waren so unverwechselbar wie die Muster auf einem Schmetterlingsflügel.

9. Olyan sokfélék voltak, mint az erdei szimfónia hangjai. - Sie waren so verschiedenartig wie die Klänge einer Waldsymphonie.

10. Ott volt például Gwendolin, a legidősebb. - Da war zum Beispiel Gwendolin, die Älteste.

11. Egy apró, kerek, aranyszínű szemüveget viselt törékeny orrán. - Sie trug eine winzige, runde, goldene Brille auf ihrer zierlichen Nase.

12. A szemüveg mindig lecsúszott, amikor szeretett könyveibe mélyedt. - Diese rutschte ständig herunter, wenn sie sich über ihre geliebten Bücher beugte.

13. Gwendolin telhetetlen olvasó volt. - Gwendolin war eine unersättliche Leserin.

14. Minden könyvet felfalt, ami csak a kis patái közé került. - Sie verschlang jedes Buch, das sie in ihre kleinen Hufe bekam.

15. Vastag, poros fóliánsokat olvasott, amelyek ősi bölcsességeket tartalmaztak. - Sie las dicke, verstaubte Folianten mit uralten Weisheiten.

16. Finom, kézzel írott versesköteteket is olvasott. - Sie las auch zarte, handgeschriebene Gedichtbände.

17. Ismerte a bátor lovagok és nemes hercegnők történeteit. - Sie kannte Geschichten von tapferen Rittern und edlen Prinzessinnen.

18. Tudott beszélő állatokról és elvarázsolt erdőkről szóló meséket is. - Sie kannte auch Erzählungen von sprechenden Tieren und verzauberten Wäldern.

19. Távoli országokról és rég letűnt időkről is volt tudomása. - Sie wusste von fernen Ländern und längst vergangenen Zeiten.

20. Fridolin, a második legidősebb, álmodozó természet volt. - Fridolin, der Zweitälteste, war ein verträumter Geselle.

nur Ungarisch
1. Volt egyszer egy apró, ferde, de nagyon otthonos kis ház. 2. Úgy nézett ki, mintha egy csuklós manó építette volna. 3. A házikó egy mély, sötét, titokzatos és suttogó erdő szélén állt. 4. Az erdő fái olyan öregek voltak, hogy tanúi voltak a csillagok születésének. 5. Ösvényei annyira kanyargósak voltak, hogy még a legtapasztaltabb vándor is eltévedt benne. 6. Ebben az erdőszéli házban élt egy öreg kecske hét bájosan eleven, csodálatosan különböző és egyedien szeretnivaló gidájával. 7. Minden egyes gida egy egyéniség volt. 8. Olyan egyediek voltak, mint a pillangószárnyak mintázatai. 9. Olyan sokfélék voltak, mint az erdei szimfónia hangjai. 10. Ott volt például Gwendolin, a legidősebb. 11. Egy apró, kerek, aranyszínű szemüveget viselt törékeny orrán. 12. A szemüveg mindig lecsúszott, amikor szeretett könyveibe mélyedt. 13. Gwendolin telhetetlen olvasó volt. 14. Minden könyvet felfalt, ami csak a kis patái közé került. 15. Vastag, poros fóliánsokat olvasott, amelyek ősi bölcsességeket tartalmaztak. 16. Finom, kézzel írott versesköteteket is olvasott. 17. Ismerte a bátor lovagok és nemes hercegnők történeteit. 18. Tudott beszélő állatokról és elvarázsolt erdőkről szóló meséket is. 19. Távoli országokról és rég letűnt időkről is volt tudomása. 20. Fridolin, a második legidősebb, álmodozó természet volt.

nur Deutsch
1. Es war einmal ein winziges, schiefes, aber urgemütliches Häuschen. 2. Es sah aus, als wäre es von einem Kobold mit Schluckauf erbaut worden. 3. Das Häuschen lag am Rande eines tiefen, dunklen, geheimnisvollen und flüsternden Waldes. 4. Ein Wald, dessen Bäume so alt waren, dass sie die Geburt der Sterne miterlebt hatten. 5. Seine Pfade waren so verschlungen, dass selbst der erfahrenste Wanderer sich darin verirren konnte. 6. Dort lebte eine alte Geiß mit ihren sieben bezaubernd quirligen, wunderbar unterschiedlichen und einzigartig liebenswerten Geißlein. 7. Jedes dieser Geißlein war ein Individuum. 8. Sie waren so unverwechselbar wie die Muster auf einem Schmetterlingsflügel. 9. Sie waren so verschiedenartig wie die Klänge einer Waldsymphonie. 10. Da war zum Beispiel Gwendolin, die Älteste. 11. Sie trug eine winzige, runde, goldene Brille auf ihrer zierlichen Nase. 12. Diese rutschte ständig herunter, wenn sie sich über ihre geliebten Bücher beugte. 13. Gwendolin war eine unersättliche Leserin. 14. Sie verschlang jedes Buch, das sie in ihre kleinen Hufe bekam. 15. Sie las dicke, verstaubte Folianten mit uralten Weisheiten. 16. Sie las auch zarte, handgeschriebene Gedichtbände. 17. Sie kannte Geschichten von tapferen Rittern und edlen Prinzessinnen. 18. Sie kannte auch Erzählungen von sprechenden Tieren und verzauberten Wäldern. 19. Sie wusste von fernen Ländern und längst vergangenen Zeiten. 20. Fridolin, der Zweitälteste, war ein verträumter Geselle.

Version 9 (Teil 2)

21. Feje többnyire a felhők között járt. - Sein Kopf schwebte meistens in den Wolken.

22. Tekintete gyakran a távolba révedt az ablakon keresztül. - Sein Blick wanderte oft aus dem Fenster in die Ferne.

23. Olyan dolgokat látott, amelyeket mások nem. - Er sah Dinge, die andere nicht sahen.

24. Észrevette a napsütésben táncoló tündéreket. - Er erkannte tanzende Elfen im Sonnenlicht.

25. Felfedezte a sárkányokat, akik a felhőformációkban rejtőztek. - Er entdeckte Drachen, die in den Wolkenformationen verborgen waren.

26. Meglátta az öreg fák göcsörtös ágaiban rejtőző arcokat. - Er erkannte Gesichter in den knorrigen Ästen der alten Bäume.

27. Távoli országokban játszódó kalandokról álmodott. - Er träumte von Abenteuern in fernen Ländern.

28. A csillagokhoz való utazásra vágyott. - Er sehnte sich nach Reisen zu den Sternen.

29. Elképzelte, hogy beszélget a vadon állataival. - Er stellte sich Gespräche mit den Tieren des Waldes vor.

30. Clementine, a harmadik gida, született művész volt. - Clementine, die Dritte im Bunde, war eine geborene Künstlerin.

31. Apró patái mindig festékfoltosak voltak. - Ihre kleinen Hufe waren ständig mit Farbe bekleckert.

32. Mindent befestett, ami az útjába került. - Sie bemalte alles, was ihr in den Weg kam.

33. Kiszínezte a házikó falait. - Sie verzierte die Wände des Häuschens.

34. Festett a kert köveire is. - Sie bemalte die Steine im Garten.

35. A fák kérgére színes mintákat rajzolt. - Sie schmückte die Rinde der Bäume mit bunten Mustern.

36. Még a testvérei is gyakran váltak vászonná számára. - Ja, sogar ihre eigenen Geschwister mussten hin und wieder als Leinwand herhalten.

37. A színeit maga keverte ki. - Ihre Farben mischte sie selbst.

38. Ehhez bogyókat tört össze. - Dazu zerdrückte sie Beeren.

39. Használta az élénk szirmokat is. - Sie nutzte auch leuchtende Blütenblätter.

40. Fű levét és a patak iszapját is alkalmazta. - Den Saft von Gräsern und den Schlamm des Baches verwendete sie ebenfalls.

nur Ungarisch
21. Feje többnyire a felhők között járt. 22. Tekintete gyakran a távolba révedt az ablakon keresztül. 23. Olyan dolgokat látott, amelyeket mások nem. 24. Észrevette a napsütésben táncoló tündéreket. 25. Felfedezte a sárkányokat, akik a felhőformációkban rejtőztek. 26. Meglátta az öreg fák göcsörtös ágaiban rejtőző arcokat. 27. Távoli országokban játszódó kalandokról álmodott. 28. A csillagokhoz való utazásra vágyott. 29. Elképzelte, hogy beszélget a vadon állataival. 30. Clementine, a harmadik gida, született művész volt. 31. Apró patái mindig festékfoltosak voltak. 32. Mindent befestett, ami az útjába került. 33. Kiszínezte a házikó falait. 34. Festett a kert köveire is. 35. A fák kérgére színes mintákat rajzolt. 36. Még a testvérei is gyakran váltak vászonná számára. 37. A színeit maga keverte ki. 38. Ehhez bogyókat tört össze. 39. Használta az élénk szirmokat is. 40. Fű levét és a patak iszapját is alkalmazta.

nur Deutsch
21. Sein Kopf schwebte meistens in den Wolken. 22. Sein Blick wanderte oft aus dem Fenster in die Ferne. 23. Er sah Dinge, die andere nicht sahen. 24. Er erkannte tanzende Elfen im Sonnenlicht. 25. Er entdeckte Drachen, die in den Wolkenformationen verborgen waren. 26. Er erkannte Gesichter in den knorrigen Ästen der alten Bäume. 27. Er träumte von Abenteuern in fernen Ländern. 28. Er sehnte sich nach Reisen zu den Sternen. 29. Er stellte sich Gespräche mit den Tieren des Waldes vor. 30. Clementine, die Dritte im Bunde, war eine geborene Künstlerin. 31. Ihre kleinen Hufe waren ständig mit Farbe bekleckert. 32. Sie bemalte alles, was ihr in den Weg kam. 33. Sie verzierte die Wände des Häuschens. 34. Sie bemalte die Steine im Garten. 35. Sie schmückte die Rinde der Bäume mit bunten Mustern. 36. Ja, sogar ihre eigenen Geschwister mussten hin und wieder als Leinwand herhalten. 37. Ihre Farben mischte sie selbst. 38. Dazu zerdrückte sie Beeren. 39. Sie nutzte auch leuchtende Blütenblätter. 40. Den Saft von Gräsern und den Schlamm des Baches verwendete sie ebenfalls.

Version 9 (Teil 3)

41. Képei vadak és színpompásak voltak. - Ihre Bilder waren wild und farbenfroh.

42. Tele voltak fantáziával és élettel. - Sie waren voller Fantasie und Leben.

43. Nagy, csodálkozó szemekkel figyelte a világot. - Mit großen, staunenden Augen betrachtete es die Welt.

44. Az öreg kecske jobban szerette hét gyermekét, mint bármi mást a világon. - Die alte Geiß liebte ihre sieben Kinder mehr als alles andere auf der Welt.

45. Gondoskodó és figyelmes anya volt. - Sie war eine fürsorgliche und aufmerksame Mutter.

46. Minden erejével védelmezte gidáit. - Sie beschützte ihre Geißlein mit all ihrer Kraft.

47. Ismerte az erdőben rejtőző veszélyeket. - Sie kannte die Gefahren, die im Wald lauerten.

48. Tudott a vadállatokról. - Sie wusste von den wilden Tieren.

49. Ismerte a mély szakadékokat és a mérgező növényeket. - Sie kannte die tiefen Schluchten und die giftigen Pflanzen.

50. És ismerte a gonosz farkast is. - Und sie kannte den bösen Wolf.

51. Egy sötét barlangban lakott mélyen az erdőben. - Er hauste in einer dunklen Höhle tief im Wald.

52. Ravasz és telhetetlen vadász volt. - Er war ein gerissener und unersättlicher Jäger.

53. Mindig zsákmány után kutatott. - Er war immer auf der Suche nach Beute.

54. Egy napon a nap aranyosan sütött át a fák levelein. - Eines Tages schien die Sonne golden durch die Blätter der Bäume.

55. A madarak vidám dalt énekeltek. - Die Vögel sangen ein fröhliches Lied.

56. Aznap az öreg kecskének az erdőbe kellett mennie. - An diesem Tag musste die alte Geiß in den Wald gehen.

57. Sürgősen különleges gyógynövényekre és bogyókra volt szüksége. - Sie brauchte dringend besondere Kräuter und Beeren.

58. Gyógyító főzetet akart készíteni Mathilda számára. - Sie wollte einen heilenden Trank für Mathilda zubereiten.

59. Mathilda gyötrő köhögéstől szenvedett. - Mathilda litt unter einem quälenden Husten.

60. Az öreg kecske emellett tápláló ételt is akart főzni éhes gyermekeinek. - Die alte Geiß wollte außerdem ein nahrhaftes Essen für ihre hungrige Kinderschar kochen.

nur Ungarisch
41. Képei vadak és színpompásak voltak. 42. Tele voltak fantáziával és élettel. 43. Nagy, csodálkozó szemekkel figyelte a világot. 44. Az öreg kecske jobban szerette hét gyermekét, mint bármi mást a világon. 45. Gondoskodó és figyelmes anya volt. 46. Minden erejével védelmezte gidáit. 47. Ismerte az erdőben rejtőző veszélyeket. 48. Tudott a vadállatokról. 49. Ismerte a mély szakadékokat és a mérgező növényeket. 50. És ismerte a gonosz farkast is. 51. Egy sötét barlangban lakott mélyen az erdőben. 52. Ravasz és telhetetlen vadász volt. 53. Mindig zsákmány után kutatott. 54. Egy napon a nap aranyosan sütött át a fák levelein. 55. A madarak vidám dalt énekeltek. 56. Aznap az öreg kecskének az erdőbe kellett mennie. 57. Sürgősen különleges gyógynövényekre és bogyókra volt szüksége. 58. Gyógyító főzetet akart készíteni Mathilda számára. 59. Mathilda gyötrő köhögéstől szenvedett. 60. Az öreg kecske emellett tápláló ételt is akart főzni éhes gyermekeinek.

nur Deutsch
41. Ihre Bilder waren wild und farbenfroh. 42. Sie waren voller Fantasie und Leben. 43. Mit großen, staunenden Augen betrachtete es die Welt. 44. Die alte Geiß liebte ihre sieben Kinder mehr als alles andere auf der Welt. 45. Sie war eine fürsorgliche und aufmerksame Mutter. 46. Sie beschützte ihre Geißlein mit all ihrer Kraft. 47. Sie kannte die Gefahren, die im Wald lauerten. 48. Sie wusste von den wilden Tieren. 49. Sie kannte die tiefen Schluchten und die giftigen Pflanzen. 50. Und sie kannte den bösen Wolf. 51. Er hauste in einer dunklen Höhle tief im Wald. 52. Er war ein gerissener und unersättlicher Jäger. 53. Er war immer auf der Suche nach Beute. 54. Eines Tages schien die Sonne golden durch die Blätter der Bäume. 55. Die Vögel sangen ein fröhliches Lied. 56. An diesem Tag musste die alte Geiß in den Wald gehen. 57. Sie brauchte dringend besondere Kräuter und Beeren. 58. Sie wollte einen heilenden Trank für Mathilda zubereiten. 59. Mathilda litt unter einem quälenden Husten. 60. Die alte Geiß wollte außerdem ein nahrhaftes Essen für ihre hungrige Kinderschar kochen.

Version 9 (Teil 4)

61. Mielőtt elment, maga köré gyűjtötte hét gidáját. - Bevor sie ging, versammelte sie ihre sieben Geißlein um sich.

62. Körben álltak körülötte. - Sie standen im Kreis um sie herum.

63. Apró patáik izgatottan kopogtak a recsegő fapadlón. - Ihre kleinen Hufe klapperten aufgeregt auf dem knarrenden Dielenboden.

64. „Te nem az anyánk vagy!”, kiáltotta határozott és bátor hangon. - „Du bist nicht unsere Mutter!“, rief sie mit einer Stimme, die viel fester und mutiger klang.

65. A szíve a torkában dobogott, mint egy apró, csapdába esett madár. - Ihr Herz schlug ihr bis zum Hals, wie ein kleiner, gefangener Vogel.

66. „A hangod túl érdes, túl karcos és túl barátságtalan!” - „Deine Stimme ist viel zu rau, zu kratzig und zu unfreundlich!“

67. „Az anyánk hangja olyan kedves és lágy, mint a fülemüle dala egy nyári éjszakán!” - „Unsere Mutter hat eine Stimme, die so lieblich und sanft klingt wie der Gesang einer Nachtigall in einer Sommernacht!“

68. „Tűnj el, te gonosz, alattomos farkas!” - „Geh weg, du böser, hinterhältiger Wolf!“

69. „Ismerjük a csalafinta trükkjeidet és fondorlataidat!” - „Wir kennen deine gemeinen Tricks und Täuschungsmanöver!“

70. Az ajtó előtt a farkas dühösen és frusztráltan morgott. - Draußen vor der Tür knurrte der Wolf wütend und frustriert.

71. Nem számított ekkora ellenállásra és gyanakvásra. - Er hatte nicht erwartet, auf so viel Widerstand und Misstrauen zu stoßen.

72. Azt hitte, hogy a hiszékeny kis gidák könnyen bedőlnek az átlátszó csapdájának. - Er hatte fest damit gerechnet, dass die naiven, kleinen Geißlein auf seine plumpe und wenig überzeugende Täuschung hereinfallen würden.

73. Halkan szitkozódott. - Er fluchte leise vor sich hin.

74. Mély, morajló hang tört fel a torkából. - Ein tiefes, grollendes Geräusch drang aus seiner Kehle.

75. Lázas gondolkodásba kezdett, hogy hogyan juthatna mégis be a házba. - Er überlegte fieberhaft, was er tun könnte, um doch noch in das Häuschen zu gelangen.

76. Ki akarta elégíteni csillapíthatatlan éhségét. - Er wollte seinen unstillbaren Hunger befriedigen.

77. Tudta, hogy az öreg kecske hangját sokkal jobban kell utánoznia, ha esélyt akar. - Er wusste, dass er die Stimme der alten Geiß viel besser imitieren musste, wenn er eine Chance haben wollte.

78. Mindenképpen el kellett rejtenie árulkodó, fekete, szőrös mancsait. - Er musste unbedingt seine verräterischen, schwarzen und behaarten Pfoten verbergen.

79. Ezek azonnal leleplezték volna, mint a gonosz farkast. - Diese hätten ihn sofort als den bösen Wolf entlarvt.

80. Olyan gyorsan futott, ahogy izmos lábai vitték, a közeli fűszeres boltig. - Er rannte so schnell, wie ihn seine kräftigen, muskulösen Beine trugen, zum nahegelegenen Krämerladen.

nur Ungarisch
61. Mielőtt elment, maga köré gyűjtötte hét gidáját. 62. Körben álltak körülötte. 63. Apró patáik izgatottan kopogtak a recsegő fapadlón. 64. „Te nem az anyánk vagy!”, kiáltotta határozott és bátor hangon. 65. A szíve a torkában dobogott, mint egy apró, csapdába esett madár. 66. „A hangod túl érdes, túl karcos és túl barátságtalan!” 67. „Az anyánk hangja olyan kedves és lágy, mint a fülemüle dala egy nyári éjszakán!” 68. „Tűnj el, te gonosz, alattomos farkas!” 69. „Ismerjük a csalafinta trükkjeidet és fondorlataidat!” 70. Az ajtó előtt a farkas dühösen és frusztráltan morgott. 71. Nem számított ekkora ellenállásra és gyanakvásra. 72. Azt hitte, hogy a hiszékeny kis gidák könnyen bedőlnek az átlátszó csapdájának. 73. Halkan szitkozódott. 74. Mély, morajló hang tört fel a torkából. 75. Lázas gondolkodásba kezdett, hogy hogyan juthatna mégis be a házba. 76. Ki akarta elégíteni csillapíthatatlan éhségét. 77. Tudta, hogy az öreg kecske hangját sokkal jobban kell utánoznia, ha esélyt akar. 78. Mindenképpen el kellett rejtenie árulkodó, fekete, szőrös mancsait. 79. Ezek azonnal leleplezték volna, mint a gonosz farkast. 80. Olyan gyorsan futott, ahogy izmos lábai vitték, a közeli fűszeres boltig.

nur Deutsch
61. Bevor sie ging, versammelte sie ihre sieben Geißlein um sich. 62. Sie standen im Kreis um sie herum. 63. Ihre kleinen Hufe klapperten aufgeregt auf dem knarrenden Dielenboden. 64. „Du bist nicht unsere Mutter!“, rief sie mit einer Stimme, die viel fester und mutiger klang. 65. Ihr Herz schlug ihr bis zum Hals, wie ein kleiner, gefangener Vogel. 66. „Deine Stimme ist viel zu rau, zu kratzig und zu unfreundlich!“ 67. „Unsere Mutter hat eine Stimme, die so lieblich und sanft klingt wie der Gesang einer Nachtigall in einer Sommernacht!“ 68. „Geh weg, du böser, hinterhältiger Wolf!“ 69. „Wir kennen deine gemeinen Tricks und Täuschungsmanöver!“ 70. Draußen vor der Tür knurrte der Wolf wütend und frustriert. 71. Er hatte nicht erwartet, auf so viel Widerstand und Misstrauen zu stoßen. 72. Er hatte fest damit gerechnet, dass die naiven, kleinen Geißlein auf seine plumpe und wenig überzeugende Täuschung hereinfallen würden. 73. Er fluchte leise vor sich hin. 74. Ein tiefes, grollendes Geräusch drang aus seiner Kehle. 75. Er überlegte fieberhaft, was er tun könnte, um doch noch in das Häuschen zu gelangen. 76. Er wollte seinen unstillbaren Hunger befriedigen. 77. Er wusste, dass er die Stimme der alten Geiß viel besser imitieren musste, wenn er eine Chance haben wollte. 78. Er musste unbedingt seine verräterischen, schwarzen und behaarten Pfoten verbergen. 79. Diese hätten ihn sofort als den bösen Wolf entlarvt. 80. Er rannte so schnell, wie ihn seine kräftigen, muskulösen Beine trugen, zum nahegelegenen Krämerladen.

Version 9 (Teil 5)

81. Az egy apró, színes és zsúfolt házikó volt, ferde, zöld zsalugáterekkel. - Es war ein winziges, buntes und überfülltes Häuschen mit schiefen, grünen Fensterläden.

82. Az ajtó felett egy régi, kopott tábla lógott. - Ein altes, verwittertes Schild hing über der Tür.

83. Egy hatalmas, fényes, piros cukorka volt ráfestve. - Darauf war ein riesiges, glänzendes, rotes Bonbon gemalt.

84. A tábla már szebb napokat is látott. - Das Schild hatte schon bessere Tage gesehen.

85. Viharosan és figyelmetlenül berontott a boltba. - Er stürmte in den Laden hinein, so ungestüm und rücksichtslos.

86. A kis ezüstcsengők vadul csilingeltek az ajtó felett. - Die kleinen, silbernen Glöckchen über der Tür bimmelten wild.

87. Kaotikus és fülsiketítő zajt csaptak, mintha a világot akarnák figyelmeztetni a közelgő veszélyre. - Es klang chaotisch und ohrenbetäubend, als wollten sie die ganze Welt vor der drohenden Gefahr warnen.

88. A fűszeres egy kis, kövérkés ember volt, hatalmas, fehér kötényben. - Der Krämer war ein kleiner, rundlicher Mann mit einer großen, weißen Schürze.

89. A kötényét színes cukorfoltok tarkították. - Diese war mit bunten Bonbonflecken übersät.

90. Amikor meglátta a farkast, halálra rémült. - Als er den Wolf sah, erschrak er zu Tode.

91. Olyan gyorsan hátrált, hogy a hátával nekiütközött egy magas polcnak. - Er wich so schnell zurück, dass er mit dem Rücken gegen ein hohes Regal stieß.

92. A polc tele volt üvegekkel, amik savanyított uborkát, cukrozott gyümölcsöket, színes cukorkákat és ragacsos nyalókákat rejtettek. - Das Regal war voller Gläser mit eingelegten Gurken, süßsauren Früchten, bunten Bonbons und klebrigen Lollis.

93. Az üvegek veszélyesen inogtak. - Die Gläser begannen gefährlich zu wackeln.

94. „Mit... mit akarsz, te gazember?” - „Was... was willst du, du Unhold?“

95. Dadogta remegő, alig hallható hangon. - Stotterte der Krämer mit zitternder, kaum hörbarer Stimme.

96. Szemei tágra nyíltak a rémülettől és az ijedtségtől. - Seine Augen waren weit aufgerissen vor Angst und Entsetzen.

97. „Adj krétát!”, vakkantotta a farkas. - „Gib mir Kreide!“, bellte der Wolf.

98. A hangja még mindig érdes, karcos és fenyegető volt, akár a kavicsok csikorgása. - Seine Stimme war immer noch rau, kratzig und bedrohlich, wie das Knirschen von Steinen.

99. „Egy maréknyit! És azonnal, te remegő kis pondró!” - „Eine ganze Handvoll! Und zwar sofort, du kleiner, zitternder Wicht!“

100. „Nincs időm vesztegetni, farkaséhes vagyok!” - „Ich habe keine Zeit zu verlieren, ich habe einen Bärenhunger!“

nur Ungarisch
81. Az egy apró, színes és zsúfolt házikó volt, ferde, zöld zsalugáterekkel. 82. Az ajtó felett egy régi, kopott tábla lógott. 83. Egy hatalmas, fényes, piros cukorka volt ráfestve. 84. A tábla már szebb napokat is látott. 85. Viharosan és figyelmetlenül berontott a boltba. 86. A kis ezüstcsengők vadul csilingeltek az ajtó felett. 87. Kaotikus és fülsiketítő zajt csaptak, mintha a világot akarnák figyelmeztetni a közelgő veszélyre. 88. A fűszeres egy kis, kövérkés ember volt, hatalmas, fehér kötényben. 89. A kötényét színes cukorfoltok tarkították. 90. Amikor meglátta a farkast, halálra rémült. 91. Olyan gyorsan hátrált, hogy a hátával nekiütközött egy magas polcnak. 92. A polc tele volt üvegekkel, amik savanyított uborkát, cukrozott gyümölcsöket, színes cukorkákat és ragacsos nyalókákat rejtettek. 93. Az üvegek veszélyesen inogtak. 94. „Mit... mit akarsz, te gazember?” 95. Dadogta remegő, alig hallható hangon. 96. Szemei tágra nyíltak a rémülettől és az ijedtségtől. 97. „Adj krétát!”, vakkantotta a farkas. 98. A hangja még mindig érdes, karcos és fenyegető volt, akár a kavicsok csikorgása. 99. „Egy maréknyit! És azonnal, te remegő kis pondró!” 100. „Nincs időm vesztegetni, farkaséhes vagyok!”

nur Deutsch
81. Es war ein winziges, buntes und überfülltes Häuschen mit schiefen, grünen Fensterläden. 82. Ein altes, verwittertes Schild hing über der Tür. 83. Darauf war ein riesiges, glänzendes, rotes Bonbon gemalt. 84. Das Schild hatte schon bessere Tage gesehen. 85. Er stürmte in den Laden hinein, so ungestüm und rücksichtslos. 86. Die kleinen, silbernen Glöckchen über der Tür bimmelten wild. 87. Es klang chaotisch und ohrenbetäubend, als wollten sie die ganze Welt vor der drohenden Gefahr warnen. 88. Der Krämer war ein kleiner, rundlicher Mann mit einer großen, weißen Schürze. 89. Diese war mit bunten Bonbonflecken übersät. 90. Als er den Wolf sah, erschrak er zu Tode. 91. Er wich so schnell zurück, dass er mit dem Rücken gegen ein hohes Regal stieß. 92. Das Regal war voller Gläser mit eingelegten Gurken, süßsauren Früchten, bunten Bonbons und klebrigen Lollis. 93. Die Gläser begannen gefährlich zu wackeln. 94. „Was... was willst du, du Unhold?“ 95. Stotterte der Krämer mit zitternder, kaum hörbarer Stimme. 96. Seine Augen waren weit aufgerissen vor Angst und Entsetzen. 97. „Gib mir Kreide!“, bellte der Wolf. 98. Seine Stimme war immer noch rau, kratzig und bedrohlich, wie das Knirschen von Steinen. 99. „Eine ganze Handvoll! Und zwar sofort, du kleiner, zitternder Wicht!“ 100. „Ich habe keine Zeit zu verlieren, ich habe einen Bärenhunger!“

Version 9 (Teil 6)

101. A fűszeres egész testében remegett, mint a nyárfalevél az őszi szélben. - Der Krämer zitterte am ganzen Körper wie Espenlaub im Herbstwind.

102. Kétségbeesetten és kapkodva keresgélt egy nagy, régi, fából készült fiókban. - Hastig kramte er in einer großen, alten, hölzernen Schublade.

103. A fiók tele volt mindenféle kacattal és hasznos apróságokkal. - Sie war mit allerlei Krimskrams und nützlichen Dingen gefüllt.

104. Talált benne színes szalagokat és csillogó gombokat. - Er fand bunte Bänder und glitzernde Knöpfe.

105. Illatos szappandarabkák és apró játékfigurák is voltak benne. - Er sah duftende Seifenstücke und kleine Spielzeugfiguren.

106. Volt ott tű és cérna is. - Nadel und Faden waren auch dort.

107. Végül előkotort egy nagy, szabálytalan alakú, fehér és poros krétadarabot. - Und schließlich entdeckte er ein großes, unförmiges, weißes und staubiges Stück Kreide.

108. Úgy nézett ki, mintha már évek óta a fiók mélyén pihent volna. - Es sah aus, als hätte es schon viele Jahre in der Schublade gelegen.

109. Reszkető ujjakkal átnyújtotta a farkasnak. - Er reichte es dem Wolf mit zitternden Fingern.

110. A farkas mohón kitépte a kezéből, és habozás nélkül felfalta. - Der Wolf riss die Kreide gierig an sich und verschlang sie ohne zu zögern.

111. Szörnyű érzés volt, ahogy a torkán végigkapart, mint ezernyi apró tűszúrás. - Sie kratzte fürchterlich in seinem Hals, wie tausend kleine Nadelstiche.

112. De érezte, hogy a hangja valamivel lágyabb, szelídebb és kevésbé fenyegető lett. - Aber er spürte, wie seine Stimme ein wenig weicher, sanfter und weniger bedrohlich wurde.

113. De ez még mindig nem volt elég. - Doch das reichte ihm noch nicht.

114. A mancsait is meg kellett változtatnia. - Er musste auch seine verräterischen Pfoten verändern.

115. Olyanná kellett tennie őket, mint az öreg kecskéé. - Sie mussten weiß und zart aussehen, wie die Pfoten der alten Geiß.

116. Tovább szaladt, olyan gyorsan, ahogy csak bírt, a pékség felé. - Er rannte weiter, so schnell er konnte, zum Bäckerladen.

117. Néhány házzal arrébb, az utcán lefelé volt a bolt. - Ein paar Häuser weiter die Straße hinunter lag das Geschäft.

118. Az utcát belengte a frissen sült kenyér csábító, ellenállhatatlan illata. - Der verlockende, unwiderstehliche Duft von frisch gebackenem Brot lag in der Luft.

119. Ropogós, aranybarna zsemlék édes illata keringett. - Knusprige, goldbraune Brötchen dufteten verführerisch.

120. A sütemények és torták mennyei illata teljesen elkábította. - Süße, duftende Kuchen und köstliche Torten betörten seine Sinne.

nur Ungarisch
101. A fűszeres egész testében remegett, mint a nyárfalevél az őszi szélben. 102. Kétségbeesetten és kapkodva keresgélt egy nagy, régi, fából készült fiókban. 103. A fiók tele volt mindenféle kacattal és hasznos apróságokkal. 104. Talált benne színes szalagokat és csillogó gombokat. 105. Illatos szappandarabkák és apró játékfigurák is voltak benne. 106. Volt ott tű és cérna is. 107. Végül előkotort egy nagy, szabálytalan alakú, fehér és poros krétadarabot. 108. Úgy nézett ki, mintha már évek óta a fiók mélyén pihent volna. 109. Reszkető ujjakkal átnyújtotta a farkasnak. 110. A farkas mohón kitépte a kezéből, és habozás nélkül felfalta. 111. Szörnyű érzés volt, ahogy a torkán végigkapart, mint ezernyi apró tűszúrás. 112. De érezte, hogy a hangja valamivel lágyabb, szelídebb és kevésbé fenyegető lett. 113. De ez még mindig nem volt elég. 114. A mancsait is meg kellett változtatnia. 115. Olyanná kellett tennie őket, mint az öreg kecskéé. 116. Tovább szaladt, olyan gyorsan, ahogy csak bírt, a pékség felé. 117. Néhány házzal arrébb, az utcán lefelé volt a bolt. 118. Az utcát belengte a frissen sült kenyér csábító, ellenállhatatlan illata. 119. Ropogós, aranybarna zsemlék édes illata keringett. 120. A sütemények és torták mennyei illata teljesen elkábította.

nur Deutsch
101. Der Krämer zitterte am ganzen Körper wie Espenlaub im Herbstwind. 102. Hastig kramte er in einer großen, alten, hölzernen Schublade. 103. Sie war mit allerlei Krimskrams und nützlichen Dingen gefüllt. 104. Er fand bunte Bänder und glitzernde Knöpfe. 105. Er sah duftende Seifenstücke und kleine Spielzeugfiguren. 106. Nadel und Faden waren auch dort. 107. Und schließlich entdeckte er ein großes, unförmiges, weißes und staubiges Stück Kreide. 108. Es sah aus, als hätte es schon viele Jahre in der Schublade gelegen. 109. Er reichte es dem Wolf mit zitternden Fingern. 110. Der Wolf riss die Kreide gierig an sich und verschlang sie ohne zu zögern. 111. Sie kratzte fürchterlich in seinem Hals, wie tausend kleine Nadelstiche. 112. Aber er spürte, wie seine Stimme ein wenig weicher, sanfter und weniger bedrohlich wurde. 113. Doch das reichte ihm noch nicht. 114. Er musste auch seine verräterischen Pfoten verändern. 115. Sie mussten weiß und zart aussehen, wie die Pfoten der alten Geiß. 116. Er rannte weiter, so schnell er konnte, zum Bäckerladen. 117. Ein paar Häuser weiter die Straße hinunter lag das Geschäft. 118. Der verlockende, unwiderstehliche Duft von frisch gebackenem Brot lag in der Luft. 119. Knusprige, goldbraune Brötchen dufteten verführerisch. 120. Süße, duftende Kuchen und köstliche Torten betörten seine Sinne.

Version 9 (Teil 7)

121. A gyomra hangosan kordult, de csak egy cél lebegett előtte. - Sein Magen knurrte, doch er hatte nur ein Ziel vor Augen.

122. Mindenáron véghez akarta vinni ördögi, alattomos tervét. - Er wollte seinen teuflischen, hinterhältigen Plan vollenden.

123. Berontott a pékségbe. - Er stürzte in den Laden.

124. A pék egy magas, izmos férfi volt, széles vállakkal. - Der Bäcker war ein großer, muskulöser Mann mit breiten Schultern.

125. Erős karjai a nehéz tészta dagasztásától lettek edzettek. - Seine starken Arme waren vom Kneten des schweren Teiges gestählt.

126. Fején magas, fehér pékzsabó volt. - Er trug eine weiße, hohe Bäckermütze auf dem Kopf.

127. Amikor meglátta a farkast, rémülten és riadtan hátrált. - Als er den Wolf sah, wich er erschrocken und ängstlich zurück.

128. Már hallott a fűszerest ért támadásról. - Er hatte schon von dem Überfall auf den Krämer gehört.

129. Sejtette, mit akarhat tőle a farkas. - Er ahnte, was der Wolf von ihm wollte.

130. Ismerte a meséket a gonosz farkasról és csillapíthatatlan éhségéről. - Er kannte die Geschichten über den bösen Wolf und seine unstillbare Gier.

131. „Tésztát!”, ordította a farkas. - „Teig!“, brüllte der Wolf.

132. A hangja még mindig kissé érdes és karcos volt. - Seine Stimme war immer noch ein wenig rau und kratzig.

133. De már sokkal lágyabban és kevésbé fenyegetően szólt, mint korábban. - Doch sie klang bereits sanfter und weniger bedrohlich als zuvor.

134. „Kend be a mancsaimat tésztával! Jó vastagon és alaposan!” - „Bestreiche meine Pfoten mit Teig! Dick und fett!“

135. „És siess, te kövér, felfuvalkodott lisztes zsák!” - „Und mach schnell, du fetter, aufgeblasener Mehlsack!“

136. „Olyan éhes vagyok, hogy egy egész lovat felfalnék!” - „Ich habe einen Riesenhunger, ich könnte ein ganzes Pferd verschlingen!“

137. A pék nem mert ellenkezni a farkassal. - Der Bäcker wagte es nicht, sich dem Wolf zu widersetzen.

138. Fogott egy nagy, nehéz tálat, amelyben ragacsos, fehér és rugalmas tészta volt. - Er nahm eine große, schwere Schüssel mit klebrigem, weißem, elastischem Teig.

139. A tészta illata élesztőt, meleg tejet és egy csipetnyi vaníliát idézett. - Der Teig roch nach Hefe, warmer Milch und einem Hauch von Vanille.

140. A pék remegő kezekkel kente be a farkas sötét mancsait. - Mit zitternden Händen bestrich er die dunklen Pfoten des Wolfes.

nur Ungarisch
121. A gyomra hangosan kordult, de csak egy cél lebegett előtte. 122. Mindenáron véghez akarta vinni ördögi, alattomos tervét. 123. Berontott a pékségbe. 124. A pék egy magas, izmos férfi volt, széles vállakkal. 125. Erős karjai a nehéz tészta dagasztásától lettek edzettek. 126. Fején magas, fehér pékzsabó volt. 127. Amikor meglátta a farkast, rémülten és riadtan hátrált. 128. Már hallott a fűszerest ért támadásról. 129. Sejtette, mit akarhat tőle a farkas. 130. Ismerte a meséket a gonosz farkasról és csillapíthatatlan éhségéről. 131. „Tésztát!”, ordította a farkas. 132. A hangja még mindig kissé érdes és karcos volt. 133. De már sokkal lágyabban és kevésbé fenyegetően szólt, mint korábban. 134. „Kend be a mancsaimat tésztával! Jó vastagon és alaposan!” 135. „És siess, te kövér, felfuvalkodott lisztes zsák!” 136. „Olyan éhes vagyok, hogy egy egész lovat felfalnék!” 137. A pék nem mert ellenkezni a farkassal. 138. Fogott egy nagy, nehéz tálat, amelyben ragacsos, fehér és rugalmas tészta volt. 139. A tészta illata élesztőt, meleg tejet és egy csipetnyi vaníliát idézett. 140. A pék remegő kezekkel kente be a farkas sötét mancsait.

nur Deutsch
121. Sein Magen knurrte, doch er hatte nur ein Ziel vor Augen. 122. Er wollte seinen teuflischen, hinterhältigen Plan vollenden. 123. Er stürzte in den Laden. 124. Der Bäcker war ein großer, muskulöser Mann mit breiten Schultern. 125. Seine starken Arme waren vom Kneten des schweren Teiges gestählt. 126. Er trug eine weiße, hohe Bäckermütze auf dem Kopf. 127. Als er den Wolf sah, wich er erschrocken und ängstlich zurück. 128. Er hatte schon von dem Überfall auf den Krämer gehört. 129. Er ahnte, was der Wolf von ihm wollte. 130. Er kannte die Geschichten über den bösen Wolf und seine unstillbare Gier. 131. „Teig!“, brüllte der Wolf. 132. Seine Stimme war immer noch ein wenig rau und kratzig. 133. Doch sie klang bereits sanfter und weniger bedrohlich als zuvor. 134. „Bestreiche meine Pfoten mit Teig! Dick und fett!“ 135. „Und mach schnell, du fetter, aufgeblasener Mehlsack!“ 136. „Ich habe einen Riesenhunger, ich könnte ein ganzes Pferd verschlingen!“ 137. Der Bäcker wagte es nicht, sich dem Wolf zu widersetzen. 138. Er nahm eine große, schwere Schüssel mit klebrigem, weißem, elastischem Teig. 139. Der Teig roch nach Hefe, warmer Milch und einem Hauch von Vanille. 140. Mit zitternden Händen bestrich er die dunklen Pfoten des Wolfes.

Version 9 (Teil 8)

141. A tészta furcsa és kellemetlen érzést keltett a farkasnak. - Der Teig fühlte sich seltsam und unangenehm an.

142. A ragacsos massza beszorult a karmai közé, és megnehezítette a járását. - Er klebte zwischen den Krallen des Wolfes und erschwerte ihm das Gehen.

143. De a farkas tudta, hogy ez szükséges. - Doch der Wolf wusste, dass es nötig war.

144. Tökéletesítenie kellett az álruháját. - Er musste seine Tarnung perfektionieren.

145. Már csak a fehér szín hiányzott. - Nun fehlte ihm nur noch die weiße Farbe.

146. Gyorsan tovább rohant a malomhoz. - Er rannte schnell weiter zur Mühle.

147. A malom a falu szélén állt, egy tiszta vizű patak partján. - Die Mühle lag am Rande des Dorfes, neben einem klaren Bach.

148. A nagy vízikerék lassan és egyenletesen forgott. - Das große Mühlrad drehte sich langsam und gleichmäßig.

149. Ütemes csattogása betöltötte a levegőt. - Sein rhythmisches Klappern erfüllte die Luft.

150. A molnár egy sovány, ráncos arcú férfi volt, lisztborította ruhában. - Der Müller war ein hagerer Mann mit mehlbestäubtem Gesicht.

151. Már hallotta, mi történt a fűszeresnél és a péküzletben. - Er hatte bereits von den Überfällen auf den Krämer und den Bäcker gehört.

152. Tudta, hogy nem menekülhet el a farkas elől. - Er wusste, dass er dem Wolf nicht entkommen konnte.

153. „Lisztet!”, parancsolta a farkas követelőző hangon. - „Mehl!“, befahl der Wolf mit fordernder Stimme.

154. „Szórd be a mancsaimat fehér liszttel!” - „Streue mir weißes Mehl über meine Pfoten!“

155. „Sok lisztet! Olyan sokat, hogy úgy nézzenek ki, mint az öreg kecske patái!” - „Viel Mehl! So viel, dass sie aussehen wie die Pfoten der alten Geiß!“

156. „És siess, vén molnár! Nincs időm játszadozni!” - „Und beeil dich, alter Müller! Ich habe keine Zeit für Spielchen!“

157. A molnár habozott. - Der Müller zögerte.

158. Sejtette, hogy a farkas rosszban sántikál. - Er ahnte, dass der Wolf Böses im Schilde führte.

159. De féltette az életét és a malmát. - Doch er fürchtete um sein Leben und seine Mühle.

160. Így hát engedelmeskedett. - Also gehorchte er.

nur Ungarisch
141. A tészta furcsa és kellemetlen érzést keltett a farkasnak. 142. A ragacsos massza beszorult a karmai közé, és megnehezítette a járását. 143. De a farkas tudta, hogy ez szükséges. 144. Tökéletesítenie kellett az álruháját. 145. Már csak a fehér szín hiányzott. 146. Gyorsan tovább rohant a malomhoz. 147. A malom a falu szélén állt, egy tiszta vizű patak partján. 148. A nagy vízikerék lassan és egyenletesen forgott. 149. Ütemes csattogása betöltötte a levegőt. 150. A molnár egy sovány, ráncos arcú férfi volt, lisztborította ruhában. 151. Már hallotta, mi történt a fűszeresnél és a péküzletben. 152. Tudta, hogy nem menekülhet el a farkas elől. 153. „Lisztet!”, parancsolta a farkas követelőző hangon. 154. „Szórd be a mancsaimat fehér liszttel!” 155. „Sok lisztet! Olyan sokat, hogy úgy nézzenek ki, mint az öreg kecske patái!” 156. „És siess, vén molnár! Nincs időm játszadozni!” 157. A molnár habozott. 158. Sejtette, hogy a farkas rosszban sántikál. 159. De féltette az életét és a malmát. 160. Így hát engedelmeskedett.

nur Deutsch
141. Der Teig fühlte sich seltsam und unangenehm an. 142. Er klebte zwischen den Krallen des Wolfes und erschwerte ihm das Gehen. 143. Doch der Wolf wusste, dass es nötig war. 144. Er musste seine Tarnung perfektionieren. 145. Nun fehlte ihm nur noch die weiße Farbe. 146. Er rannte schnell weiter zur Mühle. 147. Die Mühle lag am Rande des Dorfes, neben einem klaren Bach. 148. Das große Mühlrad drehte sich langsam und gleichmäßig. 149. Sein rhythmisches Klappern erfüllte die Luft. 150. Der Müller war ein hagerer Mann mit mehlbestäubtem Gesicht. 151. Er hatte bereits von den Überfällen auf den Krämer und den Bäcker gehört. 152. Er wusste, dass er dem Wolf nicht entkommen konnte. 153. „Mehl!“, befahl der Wolf mit fordernder Stimme. 154. „Streue mir weißes Mehl über meine Pfoten!“ 155. „Viel Mehl! So viel, dass sie aussehen wie die Pfoten der alten Geiß!“ 156. „Und beeil dich, alter Müller! Ich habe keine Zeit für Spielchen!“ 157. Der Müller zögerte. 158. Er ahnte, dass der Wolf Böses im Schilde führte. 159. Doch er fürchtete um sein Leben und seine Mühle. 160. Also gehorchte er.

Version 9 (Teil 9)

161. Fogott egy nagy zsák finom, fehér lisztet. - Er nahm einen großen Sack mit feinstem, weißen Mehl.

162. Bőségesen beszórta vele a farkas tésztás mancsait. - Er streute es großzügig über die teigbedeckten Pfoten des Wolfes.

163. A liszt finom porfelhőként szállt a levegőbe. - Das Mehl wirbelte auf wie eine feine Staubwolke.

164. Lassan rászállt a farkas mancsaira, fehér fátyolként borítva be őket. - Es legte sich wie ein feiner Schleier über die Pfoten.

165. Most már tényleg úgy néztek ki, mint az öreg kecske lábai. - Nun sahen sie tatsächlich aus wie die weißen, zarten Füße der alten Geiß.

166. A farkas elégedetten nézett le a mancsaira. - Der Wolf betrachtete seine Pfoten mit einem zufriedenen Grinsen.

167. Megváltoztatta a hangját. - Er hatte seine Stimme verändert.

168. Elrejtette a mancsait. - Er hatte seine Pfoten getarnt.

169. Készen állt az újabb próbálkozásra. - Er war bereit für seinen nächsten Versuch.

170. Visszatért a kecskegidák házához. - Er kehrte zum Häuschen der Geißlein zurück.

171. Ezúttal biztos volt benne, hogy sikerrel jár. - Diesmal war er sich sicher, dass sein Plan gelingen würde.

172. Finoman kopogott az ajtón: három rövid, két hosszú kopogás. - Er klopfte sanft an die Tür, drei kurze, zwei lange Schläge.

173. Ez volt a titkos jel, amit az öreg kecske a gidáknak tanított. - Das war das geheime Klopfzeichen, das die alte Geiß ihren Kindern beigebracht hatte.

174. „Édes kis gyermekeim” – suttogta édes, szelíd hangon. - „Meine lieben Kinder“, säuselte er mit süßer Stimme.

175. „Nyissatok ajtót! Visszatért az anyukátok!” - „Macht auf! Eure Mutter ist wieder da!“

176. „Hozta nektek a legfinomabb füveket és legédesebb bogyókat!” - „Ich habe euch köstliche Kräuter und süße Beeren mitgebracht!“

177. Lágy, dallamos hangon elkezdte énekelni a jól ismert dalt. - Er summte die bekannte Melodie.

178. „Visszajött az anyakecske, hoz finomságot, trallala!” - „Mutter Geiß ist wieder da, bringt uns Futter, trallala!“

179. Odabent a kecskegidák visszatartották a lélegzetüket. - Drinnen im Haus hielten die Geißlein den Atem an.

180. Hallották a titkos kopogtatást. - Sie hatten das geheime Klopfzeichen gehört.

nur Ungarisch
161. Fogott egy nagy zsák finom, fehér lisztet. 162. Bőségesen beszórta vele a farkas tésztás mancsait. 163. A liszt finom porfelhőként szállt a levegőbe. 164. Lassan rászállt a farkas mancsaira, fehér fátyolként borítva be őket. 165. Most már tényleg úgy néztek ki, mint az öreg kecske lábai. 166. A farkas elégedetten nézett le a mancsaira. 167. Megváltoztatta a hangját. 168. Elrejtette a mancsait. 169. Készen állt az újabb próbálkozásra. 170. Visszatért a kecskegidák házához. 171. Ezúttal biztos volt benne, hogy sikerrel jár. 172. Finoman kopogott az ajtón: három rövid, két hosszú kopogás. 173. Ez volt a titkos jel, amit az öreg kecske a gidáknak tanított. 174. „Édes kis gyermekeim” 175. „Nyissatok ajtót! Visszatért az anyukátok!” 176. „Hozta nektek a legfinomabb füveket és legédesebb bogyókat!” 177. Lágy, dallamos hangon elkezdte énekelni a jól ismert dalt. 178. „Visszajött az anyakecske, hoz finomságot, trallala!” 179. Odabent a kecskegidák visszatartották a lélegzetüket. 180. Hallották a titkos kopogtatást.

nur Deutsch
161. Er nahm einen großen Sack mit feinstem, weißen Mehl. 162. Er streute es großzügig über die teigbedeckten Pfoten des Wolfes. 163. Das Mehl wirbelte auf wie eine feine Staubwolke. 164. Es legte sich wie ein feiner Schleier über die Pfoten. 165. Nun sahen sie tatsächlich aus wie die weißen, zarten Füße der alten Geiß. 166. Der Wolf betrachtete seine Pfoten mit einem zufriedenen Grinsen. 167. Er hatte seine Stimme verändert. 168. Er hatte seine Pfoten getarnt. 169. Er war bereit für seinen nächsten Versuch. 170. Er kehrte zum Häuschen der Geißlein zurück. 171. Diesmal war er sich sicher, dass sein Plan gelingen würde. 172. Er klopfte sanft an die Tür, drei kurze, zwei lange Schläge. 173. Das war das geheime Klopfzeichen, das die alte Geiß ihren Kindern beigebracht hatte. 174. suttogta édes, szelíd hangon. - „Meine lieben Kinder“, säuselte er mit süßer Stimme. 175. „Macht auf! Eure Mutter ist wieder da!“ 176. „Ich habe euch köstliche Kräuter und süße Beeren mitgebracht!“ 177. Er summte die bekannte Melodie. 178. „Mutter Geiß ist wieder da, bringt uns Futter, trallala!“ 179. Drinnen im Haus hielten die Geißlein den Atem an. 180. Sie hatten das geheime Klopfzeichen gehört.

Version 9 (Teil 10)

181. Hallották a jól ismert dalt is. - Sie hatten das vertraute Lied gehört.

182. Gwendolin óvatosan a keskeny ajtónyíláson keresztül kikémlelt. - Gwendolin spähte vorsichtig durch den schmalen Türspalt.

183. Fehér patákat látott. - Sie sah weiße Pfoten.

184. A fiatalabb kecskegidák izgatottan ugrándoztak. - Die jüngeren Geißlein hüpften aufgeregt umher.

185. „Ez biztosan az anyukánk!” – kiáltották boldogan. - „Das ist bestimmt unsere Mutter!“, riefen sie.

186. De Gwendolin, a legidősebb, összehúzta a szemét. - Doch Gwendolin, die Älteste, kniff misstrauisch die Augen zusammen.

187. Bár a kopogás és a dal helyes volt, mégsem volt teljesen meggyőzve. - Obwohl das Klopfzeichen und das Lied stimmten, war sie nicht überzeugt.

188. Valami másként hangzott. - Etwas klang anders.

189. A hang túl édes volt. - Die Stimme war zu süßlich.

190. Kényszeredettnek tűnt. - Sie klang gezwungen.

191. Gwendolin ösztöne azt súgta, hogy valami nincs rendben. - Ihr Instinkt sagte ihr, dass etwas nicht stimmte.

192. De a fiatalabb kecskegidák kérlelni kezdték. - Aber die jüngeren Geißlein drängten sie.

193. „Talán az anyánk megfázott!” – mondta Fridolin. - „Vielleicht hat sich unsere Mutter erkältet!“, meinte Fridolin.

194. „Ezért szokatlan a hangja!” - „Vielleicht klingt ihre Stimme deshalb so anders!“

195. „Igen, Gwendolin, kérlek, nyisd ki az ajtót!” – könyörgött Clementine. - „Ja, bitte, Gwendolin!“, bettelte Clementine.

196. „Szeretném látni, mit hozott nekünk!” - „Ich möchte wissen, was sie uns mitgebracht hat!“

197. Gwendolin vívódott. - Gwendolin war hin- und hergerissen.

198. Hallgasson a megérzésére? - Sollte sie auf ihr Gefühl hören?

199. Vagy engedjen a testvérei kérlelésének? - Oder sollte sie dem Drängen ihrer Geschwister nachgeben?

200. Hosszas habozás után úgy döntött, hogy csak egy egészen kis résnyire nyitja ki az ajtót. - Nach langem Zögern entschied sie sich, die Tür nur einen winzigen Spalt zu öffnen.

nur Ungarisch
181. Hallották a jól ismert dalt is. 182. Gwendolin óvatosan a keskeny ajtónyíláson keresztül kikémlelt. 183. Fehér patákat látott. 184. A fiatalabb kecskegidák izgatottan ugrándoztak. 185. „Ez biztosan az anyukánk!” 186. De Gwendolin, a legidősebb, összehúzta a szemét. 187. Bár a kopogás és a dal helyes volt, mégsem volt teljesen meggyőzve. 188. Valami másként hangzott. 189. A hang túl édes volt. 190. Kényszeredettnek tűnt. 191. Gwendolin ösztöne azt súgta, hogy valami nincs rendben. 192. De a fiatalabb kecskegidák kérlelni kezdték. 193. „Talán az anyánk megfázott!” 194. „Ezért szokatlan a hangja!” 195. „Igen, Gwendolin, kérlek, nyisd ki az ajtót!” 196. „Szeretném látni, mit hozott nekünk!” 197. Gwendolin vívódott. 198. Hallgasson a megérzésére? 199. Vagy engedjen a testvérei kérlelésének? 200. Hosszas habozás után úgy döntött, hogy csak egy egészen kis résnyire nyitja ki az ajtót.

nur Deutsch
181. Sie hatten das vertraute Lied gehört. 182. Gwendolin spähte vorsichtig durch den schmalen Türspalt. 183. Sie sah weiße Pfoten. 184. Die jüngeren Geißlein hüpften aufgeregt umher. 185. kiáltották boldogan. - „Das ist bestimmt unsere Mutter!“, riefen sie. 186. Doch Gwendolin, die Älteste, kniff misstrauisch die Augen zusammen. 187. Obwohl das Klopfzeichen und das Lied stimmten, war sie nicht überzeugt. 188. Etwas klang anders. 189. Die Stimme war zu süßlich. 190. Sie klang gezwungen. 191. Ihr Instinkt sagte ihr, dass etwas nicht stimmte. 192. Aber die jüngeren Geißlein drängten sie. 193. mondta Fridolin. - „Vielleicht hat sich unsere Mutter erkältet!“, meinte Fridolin. 194. „Vielleicht klingt ihre Stimme deshalb so anders!“ 195. könyörgött Clementine. - „Ja, bitte, Gwendolin!“, bettelte Clementine. 196. „Ich möchte wissen, was sie uns mitgebracht hat!“ 197. Gwendolin war hin- und hergerissen. 198. Sollte sie auf ihr Gefühl hören? 199. Oder sollte sie dem Drängen ihrer Geschwister nachgeben? 200. Nach langem Zögern entschied sie sich, die Tür nur einen winzigen Spalt zu öffnen.

Version 9 (Teil 11)

201. Meg akart bizonyosodni róla, hogy valóban az anyjuk áll az ajtó előtt. - Sie wollte sicherstellen, dass es wirklich ihre Mutter war.

202. De abban a pillanatban, hogy az ajtó egy kicsit is kinyílt, a farkas betört! - Doch in dem Moment, als die Tür einen Spalt breit aufstand, stürzte der Wolf hinein!

203. A kecskegidák rémülten felsikoltottak. - Die Geißlein schrien entsetzt auf.

204. Menekülni próbáltak. - Sie versuchten zu fliehen.

205. Minden irányba rohantak. - Sie rannten in alle Richtungen.

206. Gwendolin az óriási tölgyfaasztal alá bújt. - Gwendolin sprang unter den großen Eichentisch.

207. Fridolin a ágy fiókjába kúszott be. - Fridolin kroch in den Bettkasten.

208. Clementine a sütőben rejtőzött el. - Clementine versteckte sich im Ofen.

209. Bertram a ruhásszekrénybe bújt. - Bertram schlüpfte in den Wäscheschrank.

210. Mathilda a konyhában egy nagy krumpliszsák mögé lapult. - Mathilda kauerte sich hinter einem großen Sack Kartoffeln in der Küche.

211. Theobald a mosdótál alá préselte magát. - Theobald kroch unter die Waschschüssel.

212. Csak Pip, a legkisebb kecskegida talált egy aprócska búvóhelyet. - Nur Pip, das kleinste Geißlein, fand ein winziges Versteck.

213. A nagy ingaóra üregébe bújt. - Es versteckte sich im Uhrenkasten der alten Standuhr.

214. A farkas körülnézett a házban. - Der Wolf ließ seinen Blick durch das Häuschen schweifen.

215. Sárga szemei éhségtől csillogtak. - Seine gelben Augen funkelten vor Gier.

216. Szimatolt, morogott és feldöntött mindent, ami az útjába került. - Er schnüffelte, knurrte und stieß die Möbel zur Seite.

217. Sorra megtalálta a kecskegidákat, egyiket a másik után. - Ein Geißlein nach dem anderen fand er.

218. Először Gwendolint vette észre az asztal alatt. - Zuerst entdeckte er Gwendolin unter dem Tisch.

219. Utána kirángatta Fridolint az ágyfiókból. - Dann zog er Fridolin aus dem Bettkasten hervor.

220. Clementine-t a sütőből kapta el. - Clementine wurde aus dem Ofen gezerrt.

nur Ungarisch
201. Meg akart bizonyosodni róla, hogy valóban az anyjuk áll az ajtó előtt. 202. De abban a pillanatban, hogy az ajtó egy kicsit is kinyílt, a farkas betört! 203. A kecskegidák rémülten felsikoltottak. 204. Menekülni próbáltak. 205. Minden irányba rohantak. 206. Gwendolin az óriási tölgyfaasztal alá bújt. 207. Fridolin a ágy fiókjába kúszott be. 208. Clementine a sütőben rejtőzött el. 209. Bertram a ruhásszekrénybe bújt. 210. Mathilda a konyhában egy nagy krumpliszsák mögé lapult. 211. Theobald a mosdótál alá préselte magát. 212. Csak Pip, a legkisebb kecskegida talált egy aprócska búvóhelyet. 213. A nagy ingaóra üregébe bújt. 214. A farkas körülnézett a házban. 215. Sárga szemei éhségtől csillogtak. 216. Szimatolt, morogott és feldöntött mindent, ami az útjába került. 217. Sorra megtalálta a kecskegidákat, egyiket a másik után. 218. Először Gwendolint vette észre az asztal alatt. 219. Utána kirángatta Fridolint az ágyfiókból. 220. Clementine-t a sütőből kapta el.

nur Deutsch
201. Sie wollte sicherstellen, dass es wirklich ihre Mutter war. 202. Doch in dem Moment, als die Tür einen Spalt breit aufstand, stürzte der Wolf hinein! 203. Die Geißlein schrien entsetzt auf. 204. Sie versuchten zu fliehen. 205. Sie rannten in alle Richtungen. 206. Gwendolin sprang unter den großen Eichentisch. 207. Fridolin kroch in den Bettkasten. 208. Clementine versteckte sich im Ofen. 209. Bertram schlüpfte in den Wäscheschrank. 210. Mathilda kauerte sich hinter einem großen Sack Kartoffeln in der Küche. 211. Theobald kroch unter die Waschschüssel. 212. Nur Pip, das kleinste Geißlein, fand ein winziges Versteck. 213. Es versteckte sich im Uhrenkasten der alten Standuhr. 214. Der Wolf ließ seinen Blick durch das Häuschen schweifen. 215. Seine gelben Augen funkelten vor Gier. 216. Er schnüffelte, knurrte und stieß die Möbel zur Seite. 217. Ein Geißlein nach dem anderen fand er. 218. Zuerst entdeckte er Gwendolin unter dem Tisch. 219. Dann zog er Fridolin aus dem Bettkasten hervor. 220. Clementine wurde aus dem Ofen gezerrt.

Version 9 (Teil 12)

221. Bertramot kihúzta a szekrényből. - Bertram wurde aus dem Wäscheschrank geholt.

222. Mathilda hiába próbált elbújni a krumpliszsák mögött. - Mathilda versuchte, sich hinter dem Kartoffelsack zu verbergen, doch es half nichts.

223. Theobaldot is megtalálta a mosdótál alatt. - Auch Theobald unter der Waschschüssel blieb nicht unentdeckt.

224. Mindegyiket egyenként lenyelte. - Eines nach dem anderen verschlang der Wolf.

225. Csak Pip maradt észrevétlen. - Nur Pip blieb unentdeckt.

226. Olyan kicsire húzta össze magát, amennyire csak tudta. - Es kauerte sich ganz klein im Inneren der Standuhr zusammen.

227. A nagy ingaóra egyenletes ketyegése volt az egyetlen hang a házban. - Das leise Ticken des Pendels war das einzige Geräusch im Haus.

228. Miután a farkas jóllakott, elhagyta a házat. - Nachdem der Wolf seinen schrecklichen Hunger gestillt hatte, verließ er das Häuschen.

229. A hasa nagy volt és nehéz. - Sein Bauch war rund und schwer.

230. Lusta és álmos lett. - Er fühlte sich träge und müde.

231. Keresett magának egy helyet egy nagy, öreg almafa alatt. - Draußen suchte er sich einen Platz unter einem großen, alten Apfelbaum.

232. Lefeküdt a fűbe és mély álomba zuhant. - Er legte sich ins Gras und fiel in einen tiefen Schlaf.

233. Olyan hangosan horkolt, hogy a felette lévő ágak megremegtek. - Er schnarchte so laut, dass die Äste über ihm zitterten.

234. Nem sokkal később az öreg kecske visszatért az erdőből. - Kurz darauf kehrte die alte Geiß aus dem Wald zurück.

235. Egy kosarat cipelt, tele gyógynövényekkel és bogyókkal. - Sie trug einen Korb voller Kräuter und Beeren.

236. De amikor elérte a házat, döbbenten megállt. - Doch als sie das Haus erreichte, blieb sie erschrocken stehen.

237. Az ajtó tárva-nyitva állt. - Die Tür stand sperrangelweit offen.

238. Odabent borzalmas látvány fogadta. - Drinnen herrschte ein Bild des Grauens.

239. A bútorok feldöntve hevertek. - Die Möbel waren umgeworfen.

240. A tányérok összetörve feküdtek a földön. - Geschirr lag zerbrochen auf dem Boden.

nur Ungarisch
221. Bertramot kihúzta a szekrényből. 222. Mathilda hiába próbált elbújni a krumpliszsák mögött. 223. Theobaldot is megtalálta a mosdótál alatt. 224. Mindegyiket egyenként lenyelte. 225. Csak Pip maradt észrevétlen. 226. Olyan kicsire húzta össze magát, amennyire csak tudta. 227. A nagy ingaóra egyenletes ketyegése volt az egyetlen hang a házban. 228. Miután a farkas jóllakott, elhagyta a házat. 229. A hasa nagy volt és nehéz. 230. Lusta és álmos lett. 231. Keresett magának egy helyet egy nagy, öreg almafa alatt. 232. Lefeküdt a fűbe és mély álomba zuhant. 233. Olyan hangosan horkolt, hogy a felette lévő ágak megremegtek. 234. Nem sokkal később az öreg kecske visszatért az erdőből. 235. Egy kosarat cipelt, tele gyógynövényekkel és bogyókkal. 236. De amikor elérte a házat, döbbenten megállt. 237. Az ajtó tárva-nyitva állt. 238. Odabent borzalmas látvány fogadta. 239. A bútorok feldöntve hevertek. 240. A tányérok összetörve feküdtek a földön.

nur Deutsch
221. Bertram wurde aus dem Wäscheschrank geholt. 222. Mathilda versuchte, sich hinter dem Kartoffelsack zu verbergen, doch es half nichts. 223. Auch Theobald unter der Waschschüssel blieb nicht unentdeckt. 224. Eines nach dem anderen verschlang der Wolf. 225. Nur Pip blieb unentdeckt. 226. Es kauerte sich ganz klein im Inneren der Standuhr zusammen. 227. Das leise Ticken des Pendels war das einzige Geräusch im Haus. 228. Nachdem der Wolf seinen schrecklichen Hunger gestillt hatte, verließ er das Häuschen. 229. Sein Bauch war rund und schwer. 230. Er fühlte sich träge und müde. 231. Draußen suchte er sich einen Platz unter einem großen, alten Apfelbaum. 232. Er legte sich ins Gras und fiel in einen tiefen Schlaf. 233. Er schnarchte so laut, dass die Äste über ihm zitterten. 234. Kurz darauf kehrte die alte Geiß aus dem Wald zurück. 235. Sie trug einen Korb voller Kräuter und Beeren. 236. Doch als sie das Haus erreichte, blieb sie erschrocken stehen. 237. Die Tür stand sperrangelweit offen. 238. Drinnen herrschte ein Bild des Grauens. 239. Die Möbel waren umgeworfen. 240. Geschirr lag zerbrochen auf dem Boden.

Version 9 (Teil 13)

241. A párnák szétszakadtak, a takarók darabokra tépve hevertek. - Kissen waren zerrissen, Decken zerfetzt.

242. Sehol sem találta a gyermekeit. - Und nirgends waren ihre Kinder zu sehen.

243. „Gwendolin! Fridolin! Clementine! Bertram! Mathilda! Theobald! Pip!” - „Gwendolin! Fridolin! Clementine! Bertram! Mathilda! Theobald! Pip!“

244. Reszkető hangon hívta a gidákat. - Sie rief ihre Kinder mit zitternder Stimme.

245. De senki sem válaszolt. - Doch keine Antwort kam.

246. Csak az öreg ingaóra ketyegése hallatszott. - Nur die Standuhr tickte gleichmäßig vor sich hin.

247. Az öreg kecske kétségbeesetten keresni kezdett. - Die alte Geiß begann, das Haus zu durchsuchen.

248. Minden sarkot, minden zugot átnézett. - Sie suchte in jeder Ecke.

249. Újra és újra hívta a gyermekeit. - Sie rief immer wieder nach ihren Kindern.

250. De senki sem válaszolt. - Doch niemand antwortete.

251. Könnyek szöktek a szemébe. - Tränen stiegen ihr in die Augen.

252. Már majdnem feladta a reményt, amikor halk nyöszörgést hallott. - Gerade als sie die Hoffnung aufgeben wollte, hörte sie ein leises Wimmern.

253. A hang az ingaórából jött. - Es kam aus der Standuhr.

254. Gyorsan kinyitotta az óraszekrényt. - Eilig öffnete sie den Uhrenkasten.

255. Odabent remegve, félelemtől összekuporodva ült Pip. - Darin saß Pip, zitternd und voller Angst.

256. Az öreg kecske karjába kapta a kis gidát. - Die alte Geiß nahm Pip in ihre Arme.

257. Erősen magához szorította. - Sie drückte es fest an sich.

258. „Drága kicsim, mi történt?” - „Mein liebes Kind, was ist passiert?“

259. Pip zokogva mesélni kezdett. - Pip schluchzte und erzählte alles.

260. Elmondta, hogyan adta ki magát a farkas az anyjuknak. - Er berichtete von dem Wolf, der sich als Mutter ausgegeben hatte.

nur Ungarisch
241. A párnák szétszakadtak, a takarók darabokra tépve hevertek. 242. Sehol sem találta a gyermekeit. 243. „Gwendolin! Fridolin! Clementine! Bertram! Mathilda! Theobald! Pip!” 244. Reszkető hangon hívta a gidákat. 245. De senki sem válaszolt. 246. Csak az öreg ingaóra ketyegése hallatszott. 247. Az öreg kecske kétségbeesetten keresni kezdett. 248. Minden sarkot, minden zugot átnézett. 249. Újra és újra hívta a gyermekeit. 250. De senki sem válaszolt. 251. Könnyek szöktek a szemébe. 252. Már majdnem feladta a reményt, amikor halk nyöszörgést hallott. 253. A hang az ingaórából jött. 254. Gyorsan kinyitotta az óraszekrényt. 255. Odabent remegve, félelemtől összekuporodva ült Pip. 256. Az öreg kecske karjába kapta a kis gidát. 257. Erősen magához szorította. 258. „Drága kicsim, mi történt?” 259. Pip zokogva mesélni kezdett. 260. Elmondta, hogyan adta ki magát a farkas az anyjuknak.

nur Deutsch
241. Kissen waren zerrissen, Decken zerfetzt. 242. Und nirgends waren ihre Kinder zu sehen. 243. „Gwendolin! Fridolin! Clementine! Bertram! Mathilda! Theobald! Pip!“ 244. Sie rief ihre Kinder mit zitternder Stimme. 245. Doch keine Antwort kam. 246. Nur die Standuhr tickte gleichmäßig vor sich hin. 247. Die alte Geiß begann, das Haus zu durchsuchen. 248. Sie suchte in jeder Ecke. 249. Sie rief immer wieder nach ihren Kindern. 250. Doch niemand antwortete. 251. Tränen stiegen ihr in die Augen. 252. Gerade als sie die Hoffnung aufgeben wollte, hörte sie ein leises Wimmern. 253. Es kam aus der Standuhr. 254. Eilig öffnete sie den Uhrenkasten. 255. Darin saß Pip, zitternd und voller Angst. 256. Die alte Geiß nahm Pip in ihre Arme. 257. Sie drückte es fest an sich. 258. „Mein liebes Kind, was ist passiert?“ 259. Pip schluchzte und erzählte alles. 260. Er berichtete von dem Wolf, der sich als Mutter ausgegeben hatte.

Version 9 (Teil 14)

261. Elmondta, hogy fehér mancsokat látott a résen át. - Er erzählte von den weißen Pfoten, die es durch den Türspalt gesehen hatte.

262. Elmondta, hogy testvéreit a farkas egyenként felfalta. - Er erzählte, wie seine Geschwister gefressen wurden.

263. Az öreg kecske sírva fakadt. - Die alte Geiß weinte vor Schmerz.

264. De aztán letörölte könnyeit. - Doch dann wischte sie sich die Tränen ab.

265. A szeme haragtól és elszántságtól csillogott. - Wut und Entschlossenheit funkelten in ihren Augen.

266. „Megmentem a gyermekeimet!” – mondta szilárd hangon. - „Ich werde meine Kinder retten!“, sagte sie mit fester Stimme.

267. Fogott egy nagy, éles ollót. - Sie nahm eine große, scharfe Schere.

268. Majd elővette a tűt és a cérnát. - Dann holte sie Nadel und Faden.

269. Pipet maga mellett tartva elhagyta a házat. - Mit Pip an ihrer Seite verließ sie das Häuschen.

270. Odakint megtalálta a farkast az almafa alatt. - Draußen fand sie den Wolf unter dem Apfelbaum.

271. Az mélyen aludt és hangosan horkolt. - Er lag dort und schnarchte laut.

272. A hasa nagy volt és nehéz. - Sein Bauch war dick und schwer.

273. Az öreg kecske óvatosan közelebb lépett. - Die Geiß trat vorsichtig näher.

274. Gyors, ügyes mozdulatokkal felvágta a farkas hasát. - Mit schnellen, geschickten Bewegungen schnitt sie ihm den Bauch auf.

275. És láss csodát! - Und siehe da!

276. Egymás után kiugrottak a kecskegidák. - Eines nach dem anderen sprangen die Geißlein heraus.

277. Mind éltek! - Sie waren am Leben!

278. Reszkettek, rémültek voltak, de sértetlenek. - Sie zitterten, waren verängstigt, aber unverletzt.

279. A kecskegidák anyjuk karjaiba borultak. - Die Geißlein fielen ihrer Mutter in die Arme.

280. Sírva nevettek egyszerre. - Sie weinten und lachten zugleich.

nur Ungarisch
261. Elmondta, hogy fehér mancsokat látott a résen át. 262. Elmondta, hogy testvéreit a farkas egyenként felfalta. 263. Az öreg kecske sírva fakadt. 264. De aztán letörölte könnyeit. 265. A szeme haragtól és elszántságtól csillogott. 266. „Megmentem a gyermekeimet!” 267. Fogott egy nagy, éles ollót. 268. Majd elővette a tűt és a cérnát. 269. Pipet maga mellett tartva elhagyta a házat. 270. Odakint megtalálta a farkast az almafa alatt. 271. Az mélyen aludt és hangosan horkolt. 272. A hasa nagy volt és nehéz. 273. Az öreg kecske óvatosan közelebb lépett. 274. Gyors, ügyes mozdulatokkal felvágta a farkas hasát. 275. És láss csodát! 276. Egymás után kiugrottak a kecskegidák. 277. Mind éltek! 278. Reszkettek, rémültek voltak, de sértetlenek. 279. A kecskegidák anyjuk karjaiba borultak. 280. Sírva nevettek egyszerre.

nur Deutsch
261. Er erzählte von den weißen Pfoten, die es durch den Türspalt gesehen hatte. 262. Er erzählte, wie seine Geschwister gefressen wurden. 263. Die alte Geiß weinte vor Schmerz. 264. Doch dann wischte sie sich die Tränen ab. 265. Wut und Entschlossenheit funkelten in ihren Augen. 266. mondta szilárd hangon. - „Ich werde meine Kinder retten!“, sagte sie mit fester Stimme. 267. Sie nahm eine große, scharfe Schere. 268. Dann holte sie Nadel und Faden. 269. Mit Pip an ihrer Seite verließ sie das Häuschen. 270. Draußen fand sie den Wolf unter dem Apfelbaum. 271. Er lag dort und schnarchte laut. 272. Sein Bauch war dick und schwer. 273. Die Geiß trat vorsichtig näher. 274. Mit schnellen, geschickten Bewegungen schnitt sie ihm den Bauch auf. 275. Und siehe da! 276. Eines nach dem anderen sprangen die Geißlein heraus. 277. Sie waren am Leben! 278. Sie zitterten, waren verängstigt, aber unverletzt. 279. Die Geißlein fielen ihrer Mutter in die Arme. 280. Sie weinten und lachten zugleich.

Version 9 (Teil 15)

281. „Most büntessük meg a farkast!” – mondta az öreg kecske. - „Nun lasst uns den Wolf bestrafen!“, sagte die alte Geiß.

282. A kecskegidák bólintottak, és nehéz köveket kezdtek gyűjteni. - Die Geißlein nickten und sammelten große, schwere Steine.

283. A farkas hasát kövekkel töltötték meg. - Sie füllten den Bauch des Wolfes mit den Steinen.

284. Az öreg kecske gondosan visszavarrta a hasát. - Dann nähte die alte Geiß den Bauch des Wolfes wieder zu.

285. A farkas tovább aludt, mit sem sejtve. - Der Wolf schlief noch immer tief.

286. De nemsokára felébredt. - Doch bald darauf erwachte er.

287. Furcsa, nehéz érzés volt a hasában. - Er spürte ein seltsames, schweres Gefühl in seinem Bauch.

288. Szörnyű szomjúság kínozta. - Er hatte schrecklichen Durst.

289. A kúthoz tántorgott. - Er torkelte zum Brunnen.

290. Meg akart inni egy kis vizet. - Er wollte trinken.

291. De amikor a kút fölé hajolt, a kövek lehúzták. - Doch als er sich über den Brunnenrand beugte, zog das Gewicht der Steine ihn nach unten.

292. Elvesztette az egyensúlyát. - Er verlor das Gleichgewicht.

293. Hangos csobbanással beleesett a kútba. - Mit einem lauten Platschen fiel er in den Brunnen.

294. Elmerült, és többé nem jött fel. - Das Wasser schloss sich über ihm.

295. A kecskegidák és az anyjuk örömükben táncra perdültek. - Die alte Geiß und ihre sieben Geißlein tanzten vor Freude.

296. Megölelték egymást, és boldogan nevettek. - Sie umarmten sich und lachten.

297. „A gonosz farkas eltűnt!” – kiáltották boldogan. - „Der böse Wolf ist fort!“, riefen sie.

298. Most már biztonságban élhettek kis házukban az erdő szélén. - Von nun an lebten sie glücklich und unbeschwert in ihrem kleinen Häuschen am Waldrand.

299. Ha pedig nem haltak meg, ma is boldogan élnek. - Und wenn sie nicht gestorben sind, dann leben sie noch heute.

300. A farkas pedig örökre ott maradt a kút mélyén. - Und der Wolf? Der liegt noch immer auf dem Grund des tiefen Brunnens.

301. A történet pedig generációról generációra száll. - Die Geschichte wird von Generation zu Generation erzählt.

302. Mindenki számára tanulságként szolgál. - Sie dient als Lehre für alle.

303. Megtanítja, hogy soha ne bízzunk idegenekben. - Sie lehrt, niemals Fremden zu vertrauen.

304. Megmutatja, hogy az anya szeretete a legerősebb erő. - Sie zeigt, dass die Liebe einer Mutter die stärkste Kraft ist.

305. A jó mindig legyőzi a gonoszt. - Das Gute besiegt immer das Böse.

nur Ungarisch
281. „Most büntessük meg a farkast!” 282. A kecskegidák bólintottak, és nehéz köveket kezdtek gyűjteni. 283. A farkas hasát kövekkel töltötték meg. 284. Az öreg kecske gondosan visszavarrta a hasát. 285. A farkas tovább aludt, mit sem sejtve. 286. De nemsokára felébredt. 287. Furcsa, nehéz érzés volt a hasában. 288. Szörnyű szomjúság kínozta. 289. A kúthoz tántorgott. 290. Meg akart inni egy kis vizet. 291. De amikor a kút fölé hajolt, a kövek lehúzták. 292. Elvesztette az egyensúlyát. 293. Hangos csobbanással beleesett a kútba. 294. Elmerült, és többé nem jött fel. 295. A kecskegidák és az anyjuk örömükben táncra perdültek. 296. Megölelték egymást, és boldogan nevettek. 297. „A gonosz farkas eltűnt!” 298. Most már biztonságban élhettek kis házukban az erdő szélén. 299. Ha pedig nem haltak meg, ma is boldogan élnek. 300. A farkas pedig örökre ott maradt a kút mélyén. 301. A történet pedig generációról generációra száll. 302. Mindenki számára tanulságként szolgál. 303. Megtanítja, hogy soha ne bízzunk idegenekben. 304. Megmutatja, hogy az anya szeretete a legerősebb erő. 305. A jó mindig legyőzi a gonoszt.

nur Deutsch
281. mondta az öreg kecske. - „Nun lasst uns den Wolf bestrafen!“, sagte die alte Geiß. 282. Die Geißlein nickten und sammelten große, schwere Steine. 283. Sie füllten den Bauch des Wolfes mit den Steinen. 284. Dann nähte die alte Geiß den Bauch des Wolfes wieder zu. 285. Der Wolf schlief noch immer tief. 286. Doch bald darauf erwachte er. 287. Er spürte ein seltsames, schweres Gefühl in seinem Bauch. 288. Er hatte schrecklichen Durst. 289. Er torkelte zum Brunnen. 290. Er wollte trinken. 291. Doch als er sich über den Brunnenrand beugte, zog das Gewicht der Steine ihn nach unten. 292. Er verlor das Gleichgewicht. 293. Mit einem lauten Platschen fiel er in den Brunnen. 294. Das Wasser schloss sich über ihm. 295. Die alte Geiß und ihre sieben Geißlein tanzten vor Freude. 296. Sie umarmten sich und lachten. 297. kiáltották boldogan. - „Der böse Wolf ist fort!“, riefen sie. 298. Von nun an lebten sie glücklich und unbeschwert in ihrem kleinen Häuschen am Waldrand. 299. Und wenn sie nicht gestorben sind, dann leben sie noch heute. 300. Und der Wolf? Der liegt noch immer auf dem Grund des tiefen Brunnens. 301. Die Geschichte wird von Generation zu Generation erzählt. 302. Sie dient als Lehre für alle. 303. Sie lehrt, niemals Fremden zu vertrauen. 304. Sie zeigt, dass die Liebe einer Mutter die stärkste Kraft ist. 305. Das Gute besiegt immer das Böse.